Telefonszám

20/4193319

E-mail

gelei.anett@hotmail.com

Minden gondolatod körülötte forog?

Állandóan azt figyeled, mikor mit csinál, és miért csinálja?

Ha eltolódnak az arányok, és magadat háttérbe szorítva túlzottan sok figyelmet szentelsz a férfira, akkor ez az írásom neked szól.

Ha nőként nagyon jól közelítesz a férfi felé (szeretettel, elvárások, és hiszti nélkül) ennek ellenére valamiért még mindig nem akar veled lenni, mégsem hozza meg azt a döntést, hogy téged választ, akkor a kapcsolatotok beteljesülésének még van egy hiányzó láncszeme.

Valószínűleg neked még magaddal van dolgod!

Soha ne sajnáld az egyedül töltött időt, és energiát arra, hogy először önmagadat találd meg!

Csak akkor tud összeérni az utatok, és beteljesülni a kapcsolatotok, amikor már te is jól vagy. Ha működőképes kapcsolatot akarsz vele, akkor tanácsos először magadat akarni igazán. Először önmagadat találd meg és azt, hogy hol a helyed a világban!

Amíg Őt akarod nagyon, addig görcsös, befeszülős energiáid vannak. Viszont ha magaddal többet foglalkozol, és kicsit el tudod engedni őt, az energiáid átalakulnak, egy könnyed, elengedős formába. És ez ALAPVETŐ, DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ!

Amikor azt mondom, hogy legyél jól előbb Te magaddal, akkor általában az szokott lenni a válasz, hogy „oké, ezt értem, de mégis hogy csináljam”???

Hogy tudom azt megcsinálni, hogy akit annyira szeretek, arról levegyem a fókuszt, és ne állandóan vele foglalkozzak? Hogy foglalkozzak magammal, mikor állandóan körülötte forognak a gondolataim?

Leírom, én hogy csináltam.

Összegyűjtöttem, mi mindennel cseréltem ki azokat az időintervallumokat, amit addig a férfin való agyalással töltöttem el.

  • Célt, értelmet kerestem az életemnek. Kerestem az utamat, az életfeladatomat, amelyről tudtam, hogy be kell teljesítenem. Továbbá olyan hobbit, ami szenvedéllyel, örömmel töltött el. Ez egy hihetetlen stabil biztonságot, és megnyugvást nyújtott, hisz mindig ott volt, mindig nyúlhattam hozzá, és tudtam, hogy bármikor örömmel tölt fel. A tehetségemet és a kreativitásomat kibontakoztattam, és ez nagyon jóleső érzés volt.

Tudom, hogy az sem ilyen egyszerű, megtalálni mi az utunk…

Én úgy kerestem meg, hogy szépen sorra vettem, mi mindenhez kaptam tehetséget és leckéket odafentről, amihez dicséreteket, elismeréseket is kaptam már életem során, és azt is, mi az, amit szenvedélyesen szeretek csinálni.

Gondold végig: 1. Te mit tudnál adni a világnak? 2. Mi az, amit élvezettel csinálsz!? Ahol ez a két dolog összeér, arrafelé van a Te utad!

  • Amikor már szépen körvonalazódott az utam, az önmegvalósításom rengeteg gondolatot lekötött bennem, amelyet addig azzal töltöttem ki, hogy a férfin agyaltam. Állandóan őt analizáltam, őt figyeltem.

Ha hozzá rendezzük az életünket, ez a kiszolgáltatottsági helyzet egy tehetetlen, passzív állapotot eredményez, és ez nagyon frusztráló tud lenni.

Tehát a kétségbeesett várakozást lecseréltem aktív tevékenységekre. Aktívan elkezdtem megtölteni a napjaimat örömet adó dolgokkal. Reggelente úgy keltem fel, hogy alig vártam, hogy csinálhassam, hirtelen azt éreztem, annyi minden van, amit szeretnék csinálni, annyi tervem van, sőt néha úgy éreztem, egy élet is kevés lesz arra, hogy mindent megvalósítsak, amit szeretnék.

A napjaim nagy részében már nem azon agyaltam, hogy akarom őt, akarom azt a kapcsolatot.

Már nem az akarással voltam elfoglalva, hanem benne voltam a jelenben, és élveztem az életet, az életemet, magam miatt, és elkezdtem az örömet adó dolgaimnak, és a céljaimnak élni. Ezek töltötték ki a napjaim, a gondolataim legnagyobb részét. Így akaratlanul is ELENGEDTEM az erőlködést, illetve az érzést, hogy nekem szükségem van ahhoz RÁ, hogy jól érezzem magamat. Ezáltal egy könnyed, laza energiába kerültem, ami csodás, felszabadító érzés volt.

  • Ezzel párhuzamosan sorra vettem azokat a fejlődnivaló pontjaimat, elakadásaimat is, amelyekhez Ő tükröt tartott nekem, és amelyek addig rendszeres konfliktusforrások voltak köztünk. Eldöntöttem, hogy a későbbiekben több mérgező dologgal nem akarom őt és a kapcsolatunkat terhelni. Minden létező módon igyekeztem tehát meggyógyítani a sérüléseimet.
  • A külvilágba való menekülés helyett, befelé figyeltem. Sokat meditáltam. Ez segített a lelki béke, és megnyugvás elérésében. Megtanultam békével elfogadni a jelenlegi helyzetet, és nem harcoltam tovább ellene. Megtanultam elfogadni, hogy minden úgy van jól, ahogy van, ha ez nekem nem tetszik, akkor is. Tudtam, hogy ez az időszak a fejlődésemet szolgálja. És azzal is tisztában voltam, hogy erre a különlétre még neki is szüksége van, nem csak nekem.

Amíg nem teremtesz meg magadban egy kiegyensúlyozott, harmonikus, békés lelkiállapotot, addig nem tud beteljesülni a szerelmetek.

Miért? Mert a férfi nem a megmentőd!! Ő majd a jutalom lesz, ha már Te megmentetted saját magadat.

Gondolom, Te sem örülnél egy olyan társnak, aki menekül maga elől (hozzád), és folyamatosan küzd az élettel (és veled is)?

(Ha hasonló cipőben jársz, és úgy érzed elakadtál az úton, írj nekem, és segítek.)

Gelei Anett

(kép forrása: 123rf)

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.